A lassú és sebes csárdást Kalotaszegen viszonylag egységesen a magyarországihoz hasonló tempóban járják. A lassú csárdás zenéjében uralkodnak az új stílusú és népies műdalok, de olykor közöttük régi lassúk és verbunkos darabok is megtalálhatók. A "szapora"-ként emlegetett gyors tétel vegyes eredetű dallamaira főként a nyolcütemes periódusok jellemzőek.

A kalotaszegi Alszeg és Felszeg csárdásai formailag egyszerűbbek, kevésbé díszítettek, mint a Nádas mentén táncolt változatok. Az egyik legszembetűnőbb különbség, hogy az Alszeg és Felszeg falvaiban a csárdást kivétel nélkül lenthangsúlyosan járják, míg a Nádas mente falvaira a fenthangsúly jellemző. Azonban a Nádas menti csárdások formagazdagsága is eltérő: Inaktelkén, Magyarvistán, Magyarlónán szegényesebb, Mérán, Bogártelkén, Tordaszentlászlón gazdagabb motívumkészlettel táncolják. A két tétel között azonos motívumokat alkalmaznak: a kétlépéses csárdást, a sima fenthangsúlyos forgást, a félfordulós kopogókat, a nő kar alatti kiforgatását és néha emelve ugratását. A férfi figurázás közben a legényes egyszerűbb, főként csapásoló motívumait járja, mialatt a leány sarkon forog, vagy - hosszabb figurázás esetén - félrehúzódva várakozik. Gyakran előfordul, hogy a férfiak összeállva egymáshoz igazodva figuráznak.