A marosszéki „lassú csárdás” vagy „jártató” a helyi táncciklus harmadik tétele. Két régi stílusú páros tánc veszi közre: a sebes forduló és a korcsos. Lassú dűvő kíséretű 4/4-es ütemű, pontozott ritmusú kísérőzenéjét szöveges formában is ismerik. Az újabb műcsárdás zene egyre inkább kiszorítja a régi stílusú dallamokat, bár a zenészek a tánc elején általában eljátszanak néhány archaikusabb nótát is. A tánc formakészletére az új stílusú csárdás és a régi korcsos is hatást gyakorol. A kétlépéses csárdást a zárt forgást egy-egy párelengedő kiforgatása díszíti. Felső-Maros mentén a lassú csárdásban falvanként, nemzedékenként bizonyos eltérés figyelhető meg a fent- és lenthangsúly tekintetében. Táncpéldánkban mindkét idős előadó lenthangsúlyosan adja elő a főleg helyi forgós-forgatós motívumkészletből álló táncot, csupán a tánc bevezetésében, a dallamra-tempóra ráhangolódás alatt jelenik meg a csárdást képviselő kétlépéses alapmotívum. A ciklus leggyorsabb tempójú friss csárdása, a "cigánycsárdás" a táncciklus utolsó vagy utolsó előtti helyét kapta, előadása közben gyakran felemelt kéztartással figuráztak. Az egylépéses csárdás és a páros forgás mellett kopogó, bokázó, cifra, légbokázó motívumok színesítik a táncot.

A Felső-Maros menti csárdás kísérőzenéje vegyes: közöttük régies ereszkedő dallamok, cigány és román eredetű hangszeres dallamok, valamint újabb népies műzenei darabok figyelhetők meg.